Tájékoztató…

a kötelező tanítási óráról, kötelező foglalkozásról engedély nélkül távolmaradó, 14. életévet be nem töltött tanulókkal kapcsolatos intézkedésekről.

Az Országgyűlés 2012. július 12-ei ülésnapján fogadta el az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvényt. A törvény módosította a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényt.

A módosítás alapján a rendőrség intézkedési jogot kapott arra, hogy tanítási napon azokat a 14. életévüket még be nem töltött tanulókat akik
– vagy nagykorú személy kísérete nélkül,
– vagy hitelt érdemlő igazolás nélkül vannak távol a nevelési-oktatási intézményből a rendőr az intézmény vezetőjéhez kísérheti.

A Rendőrségről szóló törvény meghatározza azt, hogy mi tekinthető hitelt érdemlő igazolásnak:
1. a nevelési-oktatási intézmény által kiállított írásbeli igazolás,
2. a tanuló szülője vagy törvényes képviselője által kiállított írásbeli igazolás,
3. orvosi igazolás
.

Ki is volt Klebelsberg Kuno?

“Gróf Klebelsberg Kuno (Magyarpécska, Arad vármegye, 1875. november 13. –Budapest, 1932. október 12.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter.

Közoktatáspolitikáját az egységes jogosítású, de háromágúvá tagolt középiskolarendszer megteremtése (1924), a polgári iskola önálló középfokú iskolaként való törvényesítése (1924), a középfokú lányoktatás reformja (1926), a tanárképzés reformja (1924) jellemezte. Népiskolapolitikáját az érdekeltségi népiskola megteremtése (1926), a 8 osztályú népiskola törvénybe iktatása 1928-ban, azzal, hogy az majd csak 1940-ben váljék kötelezővé (és csak azoknak, akik már a negyedik elemi után nem lépnek polgári iskolába, vagy középiskolába), ill. nemzetközi forrásokból történő intenzív fejlesztés jellemezte.

Népiskola-politikáját, a nagy arányú analfabetizmus elleni tevékenységet és a népiskolák sorának építését az az eszme vezérelte, hogy ezzel megteremtse a társadalom piramisának széles és biztos talapzatát, melyre aztán bátrabban lehet építeni, számítani mind a társadalmi-, mind a gazdasági fejlődés tekintetében. Klebelsberg még a világháború ideje alatt kidolgozta országunk népiskolai hálózatának kiépítési programját. Ennek megvalósítására 1925-ben kapott engedélyt és anyagi segítséget.

Az 1926. évi VII. törvénycikk rendelkezett az elemi iskolák egy új típusáról, az érdekeltségi népiskola megteremtéséről. A törvény szerint ún. körzetek kialakításával – melyek három, illetve öt kilométer sugarú körben helyezkednek el – meg kell teremteni az elemi iskolák létrejöttének lehetőségét. A törvény kötelezte a törvényhatóságokat és a birtokosokat a népiskolák létrehozására, akár önnön fizikai és anyagi áldozatuk árán is. Létrejött az Országos Népiskolai Építési Alap az iskolaállítási és fenntartási kötelezettségek biztosítására.

3 év alatt 5000 tanyai tanterem épült Magyarországon. A modern épületek fala már nem vályogból készült, hanem téglából, padlózatuk vörösfenyőből készült, hatalmas ablakaik voltak és palatetőjük. Háromszobás tanítói lakás is tartozott hozzájuk, az udvaron téglából épült WC-vel. Ezek az új tanyasi iskolák lettek a tanyavilág kultúrközpontjai, ahol könyvtár is volt, valamint gramofonnal és filmvetítő gépekkel voltak felszerelve. Gazda-, iparos- és olvasókörök tarthatták itt összejöveteleiket. Klebelsberg még arra is figyelt, hogy az új tanítói lakásokba úgy kerüljenek a fiatal tanítónők és tanítók, hogy ezzel növelhesse az összeházasodás és letelepedés lehetőségét. A tanárképzésre különben is nagy gonddal ügyelt, és azt hangsúlyozta, hogy a “magyar oktatótól, kezdve a kis óvónőn fel az egyetemi tanárig” azt az egyet követeli meg, hogy “ne csak tanítsa, hanem szeresse a magyar gyermeket.”

Szellemi nagyságát, hihetetlen munkabírását és államférfiúi erényeit kortársainak legjobbjai mind tisztelték, de még az ellene szólók sem tehettek mást. Hirtelen bekövetkezett halála mélyen megérintette a vezető politikai elitet, s méltóképpen búcsúztak az ő nagy kultuszminiszterüktől. Klebelsberg temetése körüli megmozdulás hasonlatos volt Kossuth Lajos 1894. április 1-jei temetéséhez, csakhogy ezúttal a hatalomban levők is búcsúzhattak. Klebelsberget is felravatalozták a Nemzeti Múzeumban, majd Szegedre kísérték, s a Fogadalmi templom altemplomában helyezték örök nyugalomra. “

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Klebelsberg_Kuno

Fenntartó és tulajdonos változás 2013. január 1-től

“A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a köznevelés új rendszerében az ország legnagyobb, s a legszélesebb társadalmi kapcsolatok lehetőségével rendelkező intézménye.

Hivatalunk küldetése a köznevelés állami irányításában az egységes szakmai színvonal biztosítása, amellyel az oktatási rendszer valamennyi szereplőjét támogatjuk.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkatársai azon dolgoznak, hogy a bizalom, az együttműködés és a szakmai hitelesség fémjelezze az új szervezet egészét. Az első próbatétel, az önkormányzati átadás-átvételi megállapodások megkötése sikeresen teljesült, rekord rövidségű idő alatt közel kétezer  önkormányzattal született megállapodás.

Marekné dr. Pintér Aranka”

http://www.klik.gov.hu/index.html

 

“Megállapodás

2012-10-31 23:03:09  –  dr. Varga Lajos

Hosszú, nehézségekkel szegélyezett út végéhez érkezve megállapodott Dombegyház Nagyközség Önkormányzata, Kisdombegyház Község Önkormányzata, Magyardombegyház Község Önkormányzata a Balsaráti Vitus János Általános Iskola tulajdonjogáról.

A megállapodás értelmében 2013. január 1-től Dombegyház Nagyközség tulajdonába kerül az eddig közösen fenntartott valamennyi közös intézményi ingatlan. A megállapodás szerint Dombegyház lemond tartozások követeléséről, míg a két település vagyonával törleszti tartozását Dombegyház javára.

Egyidejűleg Dombegyház Nagyközség Önkormányzata még a vonatkozó határidő lejárta előtt határozatban jelentette be igényét a Békés Megyei Kormányhivatal felé együttes fenntartásra az intézmény biztonságos működése/működtetése érdekében, a diákok, szülők, intézményi dolgozók valamint a település érdekének megfelelően.

A megállapodások végrehajtására 2012. október-november hónapban kerül sor, a végrehajtás határideje 2012. december 31. 2013. január 1-től Dombegyház egyedül gondoskodik a kizárólagos tulajdon gazdaságos működtetéséről a Nemzeti Köznevelési Törvényben rögzítettek alapján, a XXI. századi színvonalas nevelés-oktatás megvalósítása érdekében.

Dombegyház, 2012. október 31.

Tisztelettel: dr. Varga Lajos polgármester”

http://www.dombegyhaz.hu/

Újabb bejegyzések »